can

A legkorábban megismert módbeli segédige általában a CAN.

Ez alapvetően a képesség segédigéje, úgy is mondhatnám, hogy ez a fő funkciója. Ezt érdemes megjegyezni, mert a módbelikre jellemző módon mindegyik módbelinek több funkciója is van, ráadásul ezek nem egyszer átfedésben is vannak egymással.

A present simple-ben leírt „I swim” és a CAN-nel felturbózott „I can swim” között annyi a különbség, hogy amíg az első közli, hogy „szoktam úszni,” a másodikban inkább azon van a hangsúly, hogy „tudok úszni” vagyis képes vagyok rá. Ellenben nem utal szokásra.

A tagadó alak a már bevált sémát követi: vagyis segédige + NOT → CANNOT.
Igen, ez esetben hagyományosan egybeírjuk a tagadó alakot, bár természetesen össze is lehet vonni → CAN’T.

I cannot/can’t swim. → Nem tudok úszni.

Kérdésben a szokásos kérdőszórendet tartjuk: segédige / alany / állítmány / bővítmények

Can you swim? → Tudsz úszni?
Can I help you? → Segíthetek?

 

Az előző kérdés már felvezet egy másik funkciót is: az udvariasságot.

A CAN az egyik — ha nem a — leggyakrabban használt módbeli segédige ebben a funkcióban.

Can you help me?

Can I have a glass of water, please?

A Can you / Can I… kezdetű mondatok általában a kérés és felajánlás kategóriából kerülnek ki.

 

A CAN múltban használatos alakja a COULD.

I could swim when I was 7.

Látható, hogy a segédige után (could) továbbra is a főige első alakját használjuk.

Tagadó alak a szokásos módon COULD + NOT, összevonva COULDN’T.

I couldn’t decide between red and blue.

 

To be continued…