Balázs Artner presents...

slogan
hero guy

Mission

  • Ha úgy érzed nem megy...
  • Ha azt mondták nincs nyelvérzéked...
  • Ha szenvedsz a kiejtéssel...
  • Ha jön a nyelvvizsga és úgy érzed nem vagy kész...
  • Ha Te is utálod a nyelvtant...
  • Ha szinkron nélkül is szeretnéd megérteni a filmeket...

...akkor feltétlen nézz körül!

nyíl

Fordítástechnikai tanácsadó

Írta: Publikálva: 2013-01-13

A fordításról általánosságban

Ez a cikk abból az indíttatásból született, hogy a tanítványaimnak tudjak némi útmutatást adni a fordítás technikájának elsajátításához.

Emlékszem, egyszer felkértek egy fordításra. A hölgy elém tett egy gyártástechnológiai szöveget és megkérdezte, hogy lefordítanám-e neki? Beleolvastam a szövegbe és mondtam neki, hogy ehhez én nem értek, ez nem az én szakterületem. A hölgy kissé értetlenül rám nézett, és ennyit mondott: “De hát beszél angolul, nem?”

Azt hiszem, ez ad némi képet arról, hogy az átlagember fejében mennyire nem különül el a két készség. Beszélni egy nyelvet és jól fordítani két nagyon különböző dolog.

A fordítás egy külön tantárgy, amelyet önálló kurzus keretében oktatnak. Ettől függetlenül nem állítanám, hogy valakiből nem lehet jó fordító speciális végzettség nélkül, mert minden szakmát meg lehet tanulni, ha elég ideig gyakorolja az ember. A mondás is azt tartja, hogy „Gyakorlat teszi a mestert”. Papírról nem esik benne szó.

A másik keveredés, ami gyakran felbukkan, az a fordítás és tolmácsolás egybemosása, holott két dologról van szó. A tolmácsolás egy másik műfaj, ami személyes véleményem szerint sokkal nagyobb kihívás, mint a fordítás.

A fordítónak – elméletileg – több ideje van, és mindenféle szótárazási és kutatási eszközöket tud igénybe venni a minél pontosabb szöveghűség érdekében, míg a tolmácsnak naprakésznek kell lennie, és mindent gyakorlatilag azonnal kell áttennie a célnyelvre. Dióhéjban, leegyszerűsítve ennyi.

Fordítástechnika

 

A fordítási készség fejlesztése, az idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre történő írásbeli (és szóbeli) fordítás gyakorlatának és technikájának elsajátítása.

Persze, amikor a fordítás technikájáról esik szó, tulajdonképpen több, egymással összefüggő módszerről beszélünk, amelyekről az alábbiakban szeretnék szót ejteni. Ezek helyenként nem is annyira fordítás-specifikus, inkább csak általános nyelvi készségek, de a fordítás szempontjából nélkülözhetetlenek.

Az alapszókincs és jellemző nyelvtani szerkezetek elsajátítása.

Szükség van egy bizonyos szintű nyelvtudásra, és nyelvről tudásra ahhoz, hogy a leendő fordítónak ne a megértésért folytatott küzdelemről szóljon az elé rakott szöveg. Persze, fordítani már a nyelvtanulás korai szakaszában is szoktunk, de itt még az adott szövegek nagyon egyszerűek, ezért alig lépünk túl a szó szerinti fordítás szintjén.Valahol el kell kezdeni. Ezen a szinten építjük fel az alapokat, vagyis akármennyire primitív is a fordítás szempontjából, mégis kihagyhatatlan.

A magyar nyelvhelyesség és kifejezőkészség fejlesztése.

Ha valakinek esetleg szöget ütne a fejébe, hogy erre miért van szükség, hiszen a magyar az anyanyelvünk, annak a saját tapasztalatomat tudom elmondani: rendszeresen találkozom olyan megnyilvánulásokkal magyar anyanyelvű emberektől, amelyektől elkerekedik a szemem. Sajnos az alapvető ragozási hibáktól kezdve a képzavaron át a hibás idegen szóhasználatig szinte minden van. Szomorú.

Tehát, bármennyire is ellentmondásosan hangzik, legelőször az anyanyelvünkkel kell tisztában lennünk. Látni fogjuk, hogy fordítás közben is csiszolódik az anyanyelvi tudásunk.

Röviden: akinek hiányosságai vannak a saját nyelvén, annak gondja lesz a helyes fordítással.

Az idegen nyelvű szövegértési és olvasási készség fejlesztése.

Minden mondatnak van egy „alapértelmezett” jelentése. Ha kiragadjuk a szövegkörnyezetből, elképzelhető, hogy nehezebb lesz azonosítani a pontos jelentését, pedig a mondat értelme elsődleges a szavak értelmével szemben. Ellentmondásos lenne? Pedig nem az. Fordítás közben nem szavakat egyeztetünk az A és a B nyelvben, hanem az általuk létrehozott értelmet. Ezért aztán másodlagos, hogy az eredeti szöveg konkrétan mely szavakat használta. Nekünk a B nyelv szókincsével kell visszaadnunk ugyanazt. Ritkán jó az a fordítás, amelyből „kilóg” az eredeti.

Az olvasási készség pedig ahhoz kell, hogy biztosan megértsük azt, amit olvasunk, ne csak bedaráljuk a szöveget.

Fordítás kontra szótárhasználat

A leggyakrabban elkövetett hiba a szó szerinti fordítás. Ilyenkor a tanuló kinyitja a szótárt, megkeresi az adott szót, majd a fordítandó szöveg tartalmától függetlenül beírja az első jelentést, amit a szótárban talál. Egy egyszerű jelentés-ellenőrzés azonban rögtön kihozza, hogy nem értelmes a mondat. Ez az a szint, ahol a tanuló még nem érzi a nyelvet, ezért a szavakba kapaszkodik a jelentés helyett. Pedig a jelentés az elsődleges tényező, és ennek (lehetőleg) veszteség nélküli átültetése a célnyelvre a fő feladat.

Ne felejtsük el, hogy a szövegkörnyezet sokat segít az adott mondat pontos értelmezésében.

 

A különféle szövegek műfaji sajátosságainak megismerése.

Ez annyit tesz, tudnom kell, hogy kinek, miért íródott a szöveg, és hol fog megjelenni. Mindezek nagyban befolyásolják, hogy milyen szókincset és stílust választunk a fordítás során. Ehhez persze alapul tudjuk venni az alapszöveget, de a célnyelvi közönség így is meghatározó lesz.

A mondat mindig a pontig tart

Elolvastad a szöveget, mielőtt nekiálltál, vagy röptében próbálsz fordítani? Az utóbbi eset nem túl szerencsés, célszerűbb először globálisan megérteni, hogy miről is van szó, mert általában az egyes mondatokat is egy szövegen belül kell értelmeznünk. 

A fordítás előkészítése

Minden fordító szakosodik valamely területre, és ezen a területen egyre nagyobb tapasztalatra tesz szert. Ez azt is jelenti, hogy egyre nagyobb szókinccsel rendelkezik az adott tárgykörből. Ezt persze nem csak a fejében hordozza, hanem létrehoz és folyamatosan bővít egy szókincs- és fogalomtár gyűjteményt, amire később támaszkodhat (ez lehet saját gyártmányú, vagy egy fordítóprogram funkciója). Ez a fajta gyűjtögetés nem csak a profik sajátja, érdemes saját magunknak létrehozni ilyet akkor is, ha nem a fordítás a szakmánk.

Ha tudjuk, hogy mi a téma, rákészülhetünk a már előfordult kifejezések visszakeresésével. Ez már csak azért is hasznos, mert egyrészt lerövidíti a fordítás időtartamát, másrészt egyöntetűbbé teszi a felhasznált szókincset (nem fordítod ugyanazt legközelebb másként, mert már elfelejtetted, hogy hogyan is fordítottad előzőleg).

A terminológia következetes megtartása a fordítás minőségének egyik alapköve.

Együttműködés

Nem feltétlenül kell egyedül megbirkóznod a szöveggel. Ha van rá lehetőséged, kérd ki egy hozzáértő véleményét, vagy fordíts párban! Az összedolgozás lerövidíti a munkaidőt, és segít féken tartani az esetleges „vadhajtásokat,” valamint az egyező szövegrészek letisztázásához, egyöntetűbbé tételéhez is hozzájárul.

 

Már csak azért is érdemes megfogadni a fenti tanácsokat, hogy ne járj úgy, mint az alábbi hivatkozáson található “remekművek” szerzői. A megmosolyogtatótól a bosszantón át, egészen a szégyenletesig van itt minden, ami a fordítói tevékenység során elkerülendő.

Leiter Jakab