Jack Keane

Nem sokan tudják rólam, hogy alig egy évvel ezelőtt még aktív „gamer” voltam, vagyis szerettem PC-n játszani. A gépem is úgy volt összerakva, hogy maximálisan kielégítse az igényeimet. Ennek a korszaknak tavaly vége lett, de sok emléket őrzök még azokból az időkből.

Hogy ezt most miért írom ide?

Mert az egyik játéknak nyelvi vonatkozása is volt: a Jack Keane című játék magyarítása úgy felbosszantott, hogy a billentyűkön püföltem ki magamból a bosszúságomat.

Az alábbi írás született belőle, anno 2008-ban, és azért jutott eszembe, mert a készülő fordítástechnikai oldalamon a félrefordításoknál tartottam éppen. :)

Jack Keane, avagy a félrefordítás anatómiája

„Let your hair down”” (Lazíts!) mondja Jack vigasztalóan a történetben szereplő szomorú indiai menyasszonynak, aki éppen amnéziás vőlegénye miatt szenved. Amikor azonban lepillantok a magyar fordításra, ott ez áll: „Vágassa le a haját!” Hát, mit mondjak, ez elég durva félrefordítás.
Már egy ideje fontolgattam egy ilyen témájú cikk megírását, amelyben több kalandjátékkal szerzett tapasztalatomat írom le, de végül a Jack Keane végigjátszása közben fogalmazódtak meg bennem az alább következő gondolatok:

Miért van az, hogy ha arról hallok, hogy egy kalandjátékot magyar felirattal adnak ki, már előre biztos lehetek abban, hogy egy rakatnyi hiba lesz a fordításban?

Előre bocsátom, hogy mivel nekem az angol nyelv ismerete a szakmám és a szenvedélyem, elképzelhető, hogy ilyen mélységben nem sokakat foglalkoztat ez az egész, de abban talán mindenki egyetért velem, hogy ha már egy honosított szoftverre hónapokat kell várni, akkor legalább a játék eredeti szövegének valós és hibátlan magyar verzióját kéne kapnunk a pénzünkért. (A netről letölthető magyarításokról nem tudok véleményt mondani, mert egyet sem próbáltam ki)

Persze, bizonyára vannak pozitív példák, nem is akarom azt állítani, hogy átfogó képet vázolok itt fel, csak azokra a játékokra alapoztam ezt az írást, amelyek elém kerültek, a felsorolt példák pedig a Jack Keane-ből valók. Ezenkívül, csak olyan hibákkal foglalkozom, amelyekben konkrétan tetten érhetőek a fordítási tévedések, azzal nem, hogy például egy nevet célszerű-e megtartani eredetiben vagy jobb, ha keresünk neki egy magyar megfelelőt.
A hibák általában két fő okból fordulhatnak elő egy játék lefordítása során:

1. a játék nem ismeretéből, vagy
2. nyelvi hiányosságokból fakadóan.

Mindkettő rosszul hangzik, de igazán ütős egyveleget a kettő együtt alkot.

Az első eset valódi kihívás, ember legyen a talpán, aki a játék kézbevétele nélkül képes az eredetihez hű, pontos fordítást készíteni! Gyakorlatilag garantált, hogy hibás lesz a fordítás, hiszen bármely lefordítandó szöveg esetében alap, hogy előttem van a szöveg, és azt folyamatosan ellenőrizve, a már leírtakkal összefésülve haladok előre a fordítással. Egy játék esetében azonban nem elég csak a szöveggel rendelkezni: a pontos fordításhoz maga a játék is kell. Bizony, végig kell játszani! Gyanítom, hogy éppen ez az, ahol a magyarítások már hátránnyal indulnak, vagyis, hogy a fordító csak a párbeszédek és utasítások átiratát kapja kézhez, nem pedig magát a játékot. Ez pedig súlyos hiba, mert a helyzetfelismerésre épülő (kaland)játékok esetében maga a helyzet az alap, ami eligazít, nem pedig a szöveg.
Vajon attól félnek a kiadók, hogy a játék még a megjelenés előtt felkerül a netre? Nem bíznak meg ennyire sem a fordítóban? Vagy odaadják a megbízást a legolcsóbb ajánlatot tevőnek, és inkább bevállalják, hogy pontatlan – vagy néhol egy baromság – lesz a szöveg? Furcsállom ezt a hozzáállást, ha valóban így van.

A második csoportba az angol nyelvi hibák tartoznak. Feltételezve, hogy a szöveget egy hozzáértő ülteti át magyarra, már néhány előfordulás is kínos. Arról nem is beszélve, hogy elméletileg pontosan ezek elkerülése végett kéne a munkát az adott területen tapasztalatot szerzett fordítónak adni. Egyáltalán milyen szakmai-tapasztalati követelményt támasztanak a kiadók a fordítóval szemben, mielőtt kiadják neki a munkát?

Amíg az első csoport esetében a fordító aligha hibáztatható, – mivel, ha nem ismeri a szövegkörnyezetet, gondjai támadhatnak egy adott szerkezet pontos jelentésének megállapításával – addig az ebbe a csoportba tartozó példák esetében ez nem lehet ok. Ide a fordító nyelvi hiányosságaiból fakadó hibák tartoznak. Elméletileg ez elő sem fordulhatna, a Jack Keaneben mégis hemzsegnek az ilyen típusú félrefordítások. Ez már csak azért is nagyon gáz, mert a legtöbbjüket egy átlagos szótárban is meg lehet találni…
Néhány példa az említett két fajta hibára: első helyen a játékbeli fordítás / mögötte pedig a valós jelentés. Látható, hogy nem mindegy.

figurehead –> fej / orrdísz hajón
Ah! Now I get it! –>– Végre megkaptam! / Most már értem!
Rats!–>– Patkányok / A fenébe is!
I could say Lord knows what –>– A jó ég tudja mi legyen / Beszélhetek én itt bármit.
Make yourself right at home – –> Tegye rendbe magát otthon! / Érezze otthon magát!
She’s beside herself – –> És ő vele van. / Magánkívül van.
Perhaps I’d just need to sleep on it – –> Talán azon kéne aludnom / Talán aludnom kéne rá egyet.
Beat it! ––> Üsd meg! / Húzz innen!
Porter – –> portás / teherhordó
Good for nothing – –> semmire sem jó / semmirekellő, mihaszna
Unload – –> töltse ki / pakolja ki, rakodja ki
Blown fuse – –> elégett kanóc / kiégett biztosíték
Beam – –> sugár / gerenda
Good day to you! ––> jó napja van / Jó napot (kívánok)!
What was I supposed to get for Luigi? – –> Mit kaphattam Luigiért? / Mit is kellett szereznem Luiginak?
He has passed – –> Eltávozott / Átment a vizsgán
Take this – –> Tedd ezt le! / Ezt vidd; fogd!
There’s a skeleton in my closet – –> Csontváz van a vécémben / Csontváz van a szekrényemben – Ez a kifejezés a „szennyest”, takargatnivalót jelenti, – tehát nem szó szerint értendő – de a játékban valóban konkrétan egy csontváz is utalt rá. Természetesen véletlenül sem a vécében…
I’ve had it! – –> Nálam van / Elegem van, betelt a pohár!
You can’t be serious ––> Nem tudsz komoly lenni / Na, ne mondd! Te viccelsz!
Elevator – –> lift / magassági kormány

… és így tovább. A lista még korántsem teljes. Akinek több türelme van, bogarássza végig, mert ez lehet a Jack Keane magyar változatának extra bónusz feladata: megtalálni a hibát, majd kideríteni, hogy mi volt az eredeti. Én ezért biztosan nem adnék ki pénzt egy magyar változatra.

Számomra az a különösen bosszantó, hogy a fenti lista legtöbb eleme egyáltalán nem is illik bele az éppen zajló jelenetbe, vagyis tökéletesen értelmetlen az adott szövegkörnyezetben. Ez pedig annyit jelent, hogy az angol eredetihez képest egy tapodtat sincs előbbre az, aki ezek alapján próbál játszani. Ugyanúgy találgat, próbálja összeilleszteni a képet a felirattal. A kiadóban senkinek nem tűnt fel, hogy a kettő köszönőviszonyban sincs egymással? Mi is akkor a honosítás célja?

A felsorolt hibák nagy részét egyszerűen el lehetett volna kerülni, ha a fordító összeveti a szöveget a szituációval. Ez nyilvánvalóan nem történt meg. Jól mutatják ezt a „beam – sugár” és társai típusú hibák, ahol a játékból világosan kiderül, hogy ha egy gerendára viszem a kurzort, és a játék a „beam” szót jeleníti meg, akkor az gerenda, nem pedig sugár. Ennél nyilvánvalóbb nem is lehetne. Vajon csak azon múlt, hogy a szótár a „sugár” szót hozta fel elsőnek? Ez vicc!
Az „elevator” szó pedig egy kezdetleges kétfedeles gép alkatrészei között szerepel, tehát lehetetlen, hogy liftet jelentsen, mégsem vették a fáradságot, hogy egy ennyire nyilvánvaló dolognak utánanézzenek, és megtalálják a szó odaillő jelentését. Sorolhatnám még, de nincs értelme, mert a lista minden egyes eleméhez további magyarázatot kéne fűznöm, és a végén regénnyé nőne ez a bejegyzés. Aki játszott a játékkal, úgyis be tudja lőni, hogy mi miért azt jelenti, amit, még ha a listából most nem is derül ki egyértelműen.
Külön furcsaság, hogy az utasítások és a párbeszédek feliratai sincsenek helyenként összhangban: vagyis ugyanazon szóra értve, az utasításban szereplő megnevezés és a párbeszédben elhangzó fordítás nem egyezik.

A Jack Keane-ben előfordult néhány egyéb baki is pl.: rosszul ragozott magyar ikes igék, vagy furcsa utasítások, pl.:

Lépj be: gereblye az útban (Ez mi lehetett eredetileg?)
Lépj be: IACTOR_VILLAGE_JUNGLE_LEAVETO_CLIFF_DESCNAME (Ez talán nem is a magyar változatban került bele)

Ezek azonban nem sok vizet zavarnak, legfeljebb bosszantóak.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az általam szóvá tett hibák a játéknak csak kb. 20%-át teszik ki, tehát a fennmaradó 80% rendben van. Sőt, egész szép megoldásokkal is lehet találkozni benne. A talány számomra az, hogy miként maradhattak meg hibásan olyan részek, amelyek gyakran sokkal alacsonyabb szintű nyelv(tan)i tudást igényelnek, miközben időnként náluk sokkal összetettebb kifejezéseket sikerült magyarosan és érthetően átültetni. Talán szoros volt a határidő? Több fordító összefésületlen munkáját adták ki? Persze az is érdekes, hogy mindezekre a lektorálás folyamán se figyelt fel senki. (Feltételezem, hogy lektor is átnézte a szöveget a véglegesítés előtt, de lehet, hogy nagyon naiv vagyok)

Tudom, mindenki siet, a terméknek minél előbb a polcokon kell lennie, ehhez a szemponthoz képest a minőség valahol a lista alján foglal helyet. Hosszútávon azonban mégiscsak jobb lenne odafigyelni a minőségre is, mert egy adott kiadó termékeinek elbírálásánál a vásárlói tapasztalatok nagyon is számítanak. Nálam mindenképpen. Ahhoz, hogy ne a fent kiemelt kérdésben megfogalmazott elvárások társuljanak egy magyar verziójú játék megjelenéséhez vagy egy adott kiadó nevéhez, nem is kell olyan sokat tenni. De azt a keveset most már végre ideje lenne!

Utóirat:
Tisztelt Kiadó!
Szívesen vállalom a következő kalandjátékának hibátlan magyarítását. Komolyan. /2008/

 

Már a jelenben hozzátenném, hogy a Jack Keane tulajdonképpen egy nagyon szórakoztató játék volt, amiről itt meg is győződhetsz! Eredeti akcentust viszont ne ebből akarjatok tanulni!