Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?
Sokan erre egyből rávágják, hogy természetesen a magyarnak, és megingathatatlan hittel védelmezik ezt az elgondolást. Gyanítom, hogy az angolok, vagy más nemzetek szülöttei sem reagálnának másként a saját nyelvükkel kapcsolatban.
Ez a megközelítés azonban egyfajta versenyként tekint egy amúgy tudományos témára.
Ezért azt javaslom, tartsuk meg a kérdést a tudomány keretei között. Mivel azt akartam, hogy a válasz a lehető leghitelesebb legyen, úgy gondoltam a legegyszerűbb, ha a Magyar Tudományos Akadémiától kérek állásfoglalást ez ügyben.
A címben feltett kérdésre az alább szó szerint közölt választ kaptam az Akadémia munkatársától:
Tisztelt Tanár Úr!
A szókincs nagyságának meghatározása régóta izgatja a nyelvhasználókat.
Foglalkoztatja ez a kérdés a nyelvészeket is, de egyértelmű és pontos választ – elméleti és gyakorlati okok miatt – erre a kérdésre tulajdonképpen nem lehet adni.
A szókincs nagyságának meghatározása régóta izgatja a nyelvhasználókat.
Foglalkoztatja ez a kérdés a nyelvészeket is, de egyértelmű és pontos választ – elméleti és gyakorlati okok miatt – erre a kérdésre tulajdonképpen nem lehet adni.
Az egyik fő probléma az, hogy alaktanilag mi számít külön szónak egy nyelvben, adott esetben a magyarban (tőszavak, képzett szavak, többjelentésű, illetve azonos alakú szavak, összetételek, szókapcsolatok stb. problematikája – ezek hány szónak, szótári egységnek számítsanak). A másik: milyen nyelvi rétegeket, regisztereket milyen mértékben vegyünk figyelembe (köznyelv, szaknyelvek, nyelvjárások stb.). Harmadik: időben és térben hogy tekintsük a folyamatot, miként vegyük figyelembe a nyelv történetének változását, egy-egy korszak szavait. Stb. stb. A következő nehézség a gyakorlati kérdés: miként gyűjtsük össze és „számoljuk meg” a szavakat. A mai technikával ebben lehet leginkább eredményeket elérni. A többi nehézség viszont ezt is megnehezíti. (Nem soroltam fel valamennyi nehézséget, csak a legfontosabbakat.)
Így azután nem csoda, hogy a nyelvészeti szakirodalomban meglehetősen eltérő véleményeket olvashatunk a magyar szókincs nagyságáról. Hiteles szakmai írások e tekintetben: Kelemen József: Hány szó van nyelvünkben? Magyar Nyelv, 1954, 69-74; Vértes Edit: Szótározott szavaink száma és a szókészlet nagysága. Magyar Nyelvőr, 1955. 329-338; Seregy Lajos: A magyar szókincs nagysága, szerkezete, 2002. (http://www.gbv.de/dms/
Így azután nem csoda, hogy a nyelvészeti szakirodalomban meglehetősen eltérő véleményeket olvashatunk a magyar szókincs nagyságáról. Hiteles szakmai írások e tekintetben: Kelemen József: Hány szó van nyelvünkben? Magyar Nyelv, 1954, 69-74; Vértes Edit: Szótározott szavaink száma és a szókészlet nagysága. Magyar Nyelvőr, 1955. 329-338; Seregy Lajos: A magyar szókincs nagysága, szerkezete, 2002. (http://www.gbv.de/dms/
Összefoglalva azt lehet mondani, hogy pontos mérések nincsenek, nem is lehetnek e tárgykörben, becslések, számítások viszont igen. Ezek a becslések nálunk is, ahogy más nyelvek esetében szótárak adatain alapulnak. Egyes korábbi szótárak és a készülő akadémiai nagyszótár (amelynek eddig 4 kötete jelent meg) anyaggyűjtése alapján végzett korábbi számítások azt mutatták, hogy 800 000-re tehető a magyar nyelv szavainak a száma, ha figyelmen kívül hagyjuk a szépen,nagyon típusú határozószókat és az igeneveket. Ha nem, akkor 1 065 000-re becsülhető a magyar szókészlet nagysága (Kelemen József számításai alapján).
Az újabb felfogások, becslések szerint ennél jóval nagyobb a magyar szókészlet nagysága: attól függően, hogy milyen mértékben vesszük figyelembe a tulajdonneveket, a számneveket, a szaknyelvi megnevezéseket, „valamennyi” létező, képzett és összetett szót és így tovább. (Ezt Seregy Lajos tanulmánya mutatja be.) Ily módon többmillióra (sőt több tízmillióra) tehető a létező magyar szavak száma. És akkor még fokozható a szám a toldalékos származékokkal, szinte a végtelenségig …
Ezek az arányok nagyjából igazak más nyelvekre is, sok-sok sajátossággal persze. Csak néhány szempont: az angolban pl. nagy mennyiségű a (rövid) szavak száma, a német az összetételeket kedveli, ezért nem reális összehasonlításokat tenni. Egyes nyelvek fogalomkörének száma esetleg kevesebb másokéhoz képest, de ott például a saját életformára szolgálaó szavak száma lehet sokkal jelentősebb (pl. az eszkimók körében a hó megnevezésére).
Az újabb felfogások, becslések szerint ennél jóval nagyobb a magyar szókészlet nagysága: attól függően, hogy milyen mértékben vesszük figyelembe a tulajdonneveket, a számneveket, a szaknyelvi megnevezéseket, „valamennyi” létező, képzett és összetett szót és így tovább. (Ezt Seregy Lajos tanulmánya mutatja be.) Ily módon többmillióra (sőt több tízmillióra) tehető a létező magyar szavak száma. És akkor még fokozható a szám a toldalékos származékokkal, szinte a végtelenségig …
Ezek az arányok nagyjából igazak más nyelvekre is, sok-sok sajátossággal persze. Csak néhány szempont: az angolban pl. nagy mennyiségű a (rövid) szavak száma, a német az összetételeket kedveli, ezért nem reális összehasonlításokat tenni. Egyes nyelvek fogalomkörének száma esetleg kevesebb másokéhoz képest, de ott például a saját életformára szolgálaó szavak száma lehet sokkal jelentősebb (pl. az eszkimók körében a hó megnevezésére).
Ugyanakkor például ha csak az ún. alapszavakat vesszük figyelembe egy nyelvben, például csak a magyar közszavakat vesszük figyelembe, akkor jóval kisebb számokat kapunk (15-20 ezer).
Nagyon különböznek az egyéni szókincsek, a passzív/aktív szókincsek is természetesen. Erre nézve is inkább csak becslések állnak rendelkezésünkre: Egy 14 éves gyermek 6–7000, egy átlagos műveltségű felnőtt 10 000 szót használ, a művelt emberé elérheti az 50 000-et is. Egyes költők, írók szókincsét már könnyebben meg lehet „számolni”.
Nagyon különböznek az egyéni szókincsek, a passzív/aktív szókincsek is természetesen. Erre nézve is inkább csak becslések állnak rendelkezésünkre: Egy 14 éves gyermek 6–7000, egy átlagos műveltségű felnőtt 10 000 szót használ, a művelt emberé elérheti az 50 000-et is. Egyes költők, írók szókincsét már könnyebben meg lehet „számolni”.
Viszonyításként : A Petőfi-szótár három kötetében 22 719, a Juhász Gyula-szótárban 12 000 címszó található. Arany János 23 000 szót használt kisebb költeményeiben.
Tisztelt Tanár Úr! A kérdésre nem egyszerű, sőt talán lehetetlen is pontosan válaszolni. Meg lehet-e egyáltalán számolni/határozni egy nyelv szókincsét akkor, amikor az folyamatosan változik?
Az egyes nyelvekre vonatkozó becsléseket össze lehet gyűjteni, de ez sem egyszerű feladat. A mi hatáskörünket messze meghaladja. És az értelmezésekkel, minttöbb pontos utaltam rá, nagyon óvatosnak kell lenni.
Hivatalos állásfoglalást minderről nem tudunk adni, de talán némi útbaigazítást jelent Önnek és tanítványainak a fenti összefoglalás.
Üdvözlettel:
Heltainé dr. Nagy Erzsébet
Heltainé dr. Nagy Erzsébet
a nyelvi tanácsadó szolgálat munkatársa
Köszönet az Akadémiának és Heltainé dr. Nagy Erzsébetnek a részletes válaszért!
Frissítés: „Gyakran kérdezik, hogy hány szó van a magyar nyelvben, hogy igaz-e, hogy ez a szókincs a legnagyobb, ez a kérdés azonban értelmezhetetlen. Szóképzéssel, összetétellel vég nélkül hozhatunk létre újabb és újabb szavakat.”
Balázs
0