Underestimation

Ma újabb megerősítést kaptam arról, hogy nem szabad senkit beskatulyázni, hiszen, még akkor is, ha előzetesen jól is ítéltünk meg valakit, nem szabad elfelejtenünk, hogy mindenki változik, és ezt a róla alkotott véleményünkben is le kell követnünk. Lehet, hogy az általunk ismert illető, már a múlté, és éppen valaki más szemébe nézünk. Persze, tudom, az emberek alapvetően ugyanolyanok maradnak. De! Van egy dolog, ami mindenkit elér: a tapasztalattal járó bölcsesség. Mivel a tapasztalat a korral egyenes arányban növekszik, ezért mindenki egy kicsit bölcsebb lesz, ahogy öregszik. Na, de nem akarom hosszúra nyújtani: az történt, hogy véletlenül belenéztem az alábbi videóba, és valami teljesen mást kaptam, mint, amire számítottam. Az MTV Teen Choice Award-on felszólalóktól alapvetően nem várok el sokat egy felszínes köszönőbeszédtől eltekintve, esetleg némi jópofizással egybekötve.

Amit viszont Ashton Kutcher az alkalmat megragadva elmondott, teljesen komoly, sőt, bölcs gondolatokat tükrözött. Megkövetem, amiért alábecsültem.

 

(Viszont, csak így zárójelben jegyzem meg, hogy nekem nagyon úgy tűnik, hogy Kutcher Steve Jobs hatása alá került, ebből fakadt ez az alkalomhoz kissé túl komoly beszéd. Mindezzel együtt is, ez legyen a legnagyobb bajunk vele a jövőben! Én bírom az új személyiségét, még akkor is, ha ezt színészként adta elő)